«

»

nov 09

A rolleron is 404-es!

Történt egyszer, réges-régen, hogy az iskolában kisebb fajta botrány volt! Miközben a tanítónéni az osztálykönyvbe írogatott, a gyerekek, se szó, se beszéd, felugrottak és az ablakhoz rohantak.
-No, de gyerekek! Mi ez, mi történik itt?
-Hát nem tetszett hallani? Itt ment a kis Técsy, motorral!
-A kis Técsy…? A tanítónő sóhajtott egyet. Még ilyet…
Ezek a gyerekek már a motor hangjáról is megismerik, ha erre jár. De nemcsak Hódmezővásárhelyen, hanem az egész Csongrádban.
A gulyások unokái: Szegeden, a Széchenyi téren, amikor roller versenyt rendeznek, valamennyi gyerek rollerján egyforma a festett rajtszám , a 404-es! Técsy Sanyi rajtszáma. De Makón, vagy Szentesen ugynúgy. A gulyások unokái már nem álmodoznak gulyákról, délibábról, annál inkább a modern technikáról, a sportról.
A Megyei MHS Motoros Klub vezetése szép eredményekkel teszi népszerűvé a motorsportot. Csaknem félezer szakember dolgozik a klubban. És micsoda sportemberek!
A kedvenc a legjobb versenyző, a 24 éves Técsy Sándor. Az egyik helyi újság nemrégiben azt írta róla: nincsenek idegei! Akik jól ismerik, azok azt mondjak: a látszat csal.
Aki nem ismer lehetetlent: “- Sanyíkám, egyél valamit.” – hányszor mondják ezt neki a verseny napján, de egy falat sem kell neki. Ilyenkor csendes és nyugodtnak látszik. Aztán amikor kezdődik a verseny… Nemrégiben a miskolci bajnoki cross versenyen történt… Indult a 250-esek mezőnye, de ő csak állt a rajthelyen. A motorja leszívta magát és megállt. Tök utolsónak rajtolt, de a negyedik körben már ott járt a vezető Harangvölgyi nyomában. A pályáról egészen leszorult és akkor előzte meg a vetélytársát hajmeresztő helyzetben, amikor az szinte lehetetlennek tűnt.
Bontogatják szárnyaikut Hódmezővásárhelyen az utódok is. Csendesek és szerények, mint a harmadik gimnazista Kátai Albert, aki már most nagyon szépen motorozik, az iskolában négyes tanuló és motorszerelőnek készül. A salakosok közt, – akik alig két éve Szegeden kezdtek munkához – a “vén róka”, az alig hamincéves Mágori Zoltán a büszkeség. – Az országos salakpálya bajnokságon a 125-ös kategóriában a második helyen állt. Ebben az osztályban a negyedik, ötödik helyezett szintén szegedi és ez az Ő érdeme is.
Találni ilyen versenyzőket a túrázók között is (minden nagyobbb Csongrád-megyi városban müködnek). Bármikor, bármiben lehet számítani rájuk. A makói Csányi Sándornak csak telefonálni kell: “- Öregem, Szegeden hiányzik egy oktató, tudnál segíteni?” Még sohasem mondott nemet…
“- Nálunk mindenki örül, ha győz Técsy Sanyi, ha Mágorinak sikerül egy újabb futamot nyernie. Ez persze nem kötelesség, hanem természetes dolog.” – mondja Faragó Aurél, a klub vezetője.
Aki erről meg akar győződni, nem kell Csongrádba utaznia, mert Pesten is módja van rá. Csak meg kell kérdezni a Központi Motoros Klubban Szabó Bergyót, Ő elmondhatja: – A múlt évben a szegedi verseny előtt elromlott a motorja és Benyhe Imre, a vásárhelyiek vezető szerelője, edzője javította meg. A versenyen aztán Bregyó legyőzte a csongrádiakat. – Hát érdemes volt segíteni? Ők most is azt mondják: -igen. Arrafelé, Csongrádban így szokás.