«

»

máj 19

Dungey fejben fáradt el

Senkinek sem sikerült meggyőzni Ryan Dungeyt. A KTM már kipróbáltatta vele a 2018-as gépet. A KTM új, sokkal vonzóbb szerződést kínált neki. Sokan győzködték arról, hogy a szuperkrossz után még nyerje meg idén az amerikai motokrossz bajnokságot is. (Hegyi András)

Főleg azért, mert ugyebár tavaly sérülés miatt idő előtt abba kellett hagynia a Nationalt. De Dungey hajthatatlan volt. Már április végén sejteni lehetett valamit, hiszen csak Marvin Musquin írt alá a KTM-hez. Aztán most kedden Dungey egy rendkívüli sajtótájékoztatón bejelentette, hogy vége. Nem versenyzik többé. Elfáradt. Fejben. De Dungey azt is kihangsúlyozta, hogy nem akar elszakadni a motokrossztól. Olyannyira nem, hogy marad a KTM csapaton belül. Egyelőre Marvin Musquin segítője lesz a National alatt.

„Nagyon nehéz elhinni, hogy ez a nap is elérkezett. Azonban miután hosszú hónapokon át gondolkoztam, morfondíroztam, ma bejelentem, hogy befejezem a hivatásos pályafutásomat a szuperkrosszban és a motokrosszban.
Nagyon nem volt könnyű döntés. Sokkal többet elértem annál, mint amit valaha is elképzeltem, álmodni mertem. Emiatt hihetetlenül alázatosan és megtisztelve érzem magam. Olyan keményen dolgoztam, ahogyan csak tudtam, olyan hosszan, ahogyan csak tudtam. De a valóság az, hogy a sportágunk nagyon kemény. A szezonok nagyon hosszúak. A sikerek érdekében nagyon keményen kell dolgozni, nagyon sok áldozatot meg kell hozni és a csúcson maradás érdekében nagyon nagy önfegyelemre van szükség.
Erőnlétileg úgy érzem, hogy a karrierem legjobb formájában vagyok. A motoros tudásom alapján is a karrierem csúcsán vagyok. Míg nincs kétség afelől sem, hogy egy olyan csapat tagja vagyok, amellyel képes vagyok a győzelemre.

Azonban az idei szezonban mentálisan szenvedtem. Mindig azért versenyeztem, mert szeretek versenyezni és mert mindenáron győzni akarok. Az idei szezon azonban más volt. Nem tudtam ugyanúgy minden héten fejben ott lenni, versenyezni és összpontosítani, mint régen. Sohasem gondoltam, hogy egyszer majd a versenyek előtt külön motiválnom kell majd magam. De ez így volt idén. Ez pedig nagyon zavar!
Könnyen felvehetném a fizetésemet akkor is, ha csak célba érnék. De akkor az nem én lennék. Akkor nem úgy versenyeznék, ahogyan igazán én akarok. Nem úgy emlékeznének rám, ahogyan igazán én szeretném.
Ahogyan Las Vegasban elmondtam a dobogón, a szuperkrossz bajnoki címeim közül az idei jelenti a legtöbbet a számomra. Az az igazság, hogy ezért a bajnoki címemért küzdöttem meg leginkább. Elsősorban nem a pályán történt csatározások miatt, bár azok is nagyon kemények voltak. Hanem azért, mert mentálisan még sosem kellett ennyire megfeszítenem magam a célom érdekében. Nagyon nagy adománynak tartom azt, hogy a csúcsra értem és zsinórban harmadszorra is bajnok lettem. Nagyon büszke vagyok!

Nagyon szeretek versenyezni. Imádom ezt a sportot. De a szívemben úgy érzem, hogy tovább kell lépjek most. Boldogan, egészségesen és nagyon szerencsésen. Sokkal többet elértem annál, mint amit kitűztem magam elé.
Bár abbahagyom a versenyzést, azonban azt tervezem, hogy továbbra is a sportágban maradok és a lehetőségem szerint megpróbáljam majd jobbá tenni. A sport nagyon sokat adott nekem, nagyon megerősített a hitemben. Örökre hálás leszek az emlékeim miatt, és a barátságok miatt, amelyeket kötöttem.
Mivel az életemnek ez a fejezete befejeződik, nagyon izgatott vagyok, hogy a következő fejezet mit tartogat majd nekem.”

A 9-szeres amerikai bajnok, 4-szeres szuperkrossz világbajnok és 3-szoros Nemzetek Krossza győztes 28 éves Ryan Dungey május 16-án, kedden a szuperkrossz egyik szentélyében, a dél-kaliforniai Anaheimben található Angel-stadionban jelentette be a visszavonulását. A Dungey-korszak tehát befejeződött. 2006 és 2017 között tartott.