Motocross story

Alig tették le  a motorizáció alapjait  a XIX. századvég nagy feltalálói és kerültek piacra a kétkerekű  motoros járgányok első példányai, a játékos ember  már is  versenyezni akart vele.Még ebben a században megrendezték a világ első motorkerékpár versenyét és mind  össze két évvel később Magyarországon is felbőgtek a versenymotorok. Egy csodálatos új  sportág indult el világhódító útjára.

Ennek a modern technikai sportnak egyik  később kialakult, fiatal szakága a motocross és annak  ellenére, hogy fiatal, eredete mégis  a legendák  homályába vész. Mi  azonban azt a verziót fogadjuk el, miszerint  a kezdeteket az jelentette, hogy  a háború előtti  időkben  az  unatkozó angol katonák a laktanyákban motorokkal bravúroskodtak,minden féle akadályo- kon átmotoroztak, kipróbálva gödröket, dombokat, mitöbb még a lépcsőházat is. A kitünő  szórakozást  még izgalmasabbá tette  a versengés  és némi szabályalkotás után már kész is  volt az új sportág: a motocross.A szigetországban hamarosan kialakult a versenyrendszere, mely eltejedt Európában, majd az egész világon.

1947-ben kiírásra kerül a Motocross des Nations, tiz évvel később az egyéni világbajnokság a fél litereseknél, 1962-ben a 250, ill. 75-ben a 125-ös géposztályban is. A motocross szabályai a kezdetek óta alig változtak.A pálya hossza  általában 1500-2500 m. hosszú, min. 6 m. széles, teljesen zárt, önmagába visszatérő,természetes és mesterséges akadályokkal kiépített körpálya.Fontos eleme a rajtegyenes,mely min.85, max.125 m hosszú, beépített, 40 versenyző  egysorból történő indítására alkalmas rajtgéppel. A közönségsiker nagyban függ  a pálya területének  jó kiválasztásától, a nyomvonal  kijelölésétől, mert jó esetben a látványos, izgalmas küzdelmek  az egész pályán jó láthatóak. A szabályoknak  megfelelően a pálya vezetésének, akadályok,fordulók  kialakításának a versenyzők biztonsága érdekében olyannak kell lennie,hogy az átlagsebesség az 55 km/ órát ne haladja meg. Két akadály  (ugrató) között  min. 30 m. távolságnak kell lenni, a cél előtti szakaszon  már akadály nem lehet. Az a versenyző, aki a futam közban elhagyja, vagy levágja a pályát, kiesett a versenyből. Ugyan ez vonatkozik arra is, aki szándékosan  akadályozza, feltartja versenyzőtársait. Az elsőként célba érkező versenyző a futam győztese, az őt követők befutási sorredjük szerint  a helyezettek  és ennek megfelelő helyezési pontot  kapnak. A versenyek két futamosak és  a helyezési pontok összesítése alapján hirdetnek versenyeredményt. Világszerte igen sok kategóriában bónyolítják le ezt a versenyágat (50, 65, 85, 125,  250, és 500 ) valamennyit csak  szólóban, de világbajnokságot csak 125, 250  és 500- ban, ill. oldalkocsis géposztályban.

Miután  a motocross   -amellett hogy  a bátorság  és ügyesség sportja-  igen veszélyes  is.  Gyakoriak  a bukások, balesetek, ezért  számos előírás szabályozza  a versenymotor  felszerelését, a versenyző öltözékét. A motor sárvédőinek hossza, a lábtartó  szerkezeti kivitele, a kuplung és fékkar kialakítása, a rajtszámtábla  elhelyezése  ugyanúg szabályozott, mint a csizma, speciális nadrág és mez, bukósisak, szemüveg és kesztyű viselése.

A versenyző  a verseny során  nem részesülhet idegen segítségbe, szerelőjének, stábjának közreműködését csak az erre kijelölt pálya melletti külső depóban veheti igénybe. Magyarországon a bajnokságokban  és díjversenyeken az 50, 65, 85,125, 250 ccm.- es  gépek vesznek részt. ( a 250 ccm. géposztály un. open, itt indulnak megkülönböztetés nélkül az ennél nagyobb hengerürtartamú gépek is.) A hazai versenyrendszerben bárki részt  vehet,aki  MAMS ( Magyar Motorsport Szövetség ) versenyzői  licencével  rendelkezik. A  versenyrendszer  három  lépcsőben zajlik, az élsport, utánpótlás sport  és  tömegsport szintjén. A II.osztályú bajnokság legjobbjainak kötelező  a felkerülés  az élcsoportba, a  III.osztály számára nincs ilyen előírás.  A gyerek kategóriákban már akár 5 éves kortól, a felnőtt géposztályokban 125 ?ben 14, a 250 ccm.-ben 15 éves kortól lehet indulni.Sportorvosi alkalmasság és szülői hozzájárulás természetesen szükséges.

Hazánkban napjainkban a motocross népszerűsége a legszebb időket idézi, 60 szakosztályban  420 licences versenyző űzi ezt a szép és igen költséges sportot.De igen hosszú és olykor válságos időszakokat is át kellett ehez a sportágnak vészelni. A magyarországi motocross kezdetét az egyes források más-más évszámhoz kötik. Kökényesi könyvében Sztankovics Sándor szakértő táblázata 58-ban hozza az első motocross bajnoki eredményeket, Rózsa György neves sportújságíró 1964-ben kiadott könyvében viszont 1957-es év motocross bajnokságának eredményeit ismerteti. Figyelmet érdemel azonban az az adat is, hogy 1955- ben terepgyorsasági versennyel bővült a magyar motorsport és ki is írták  a négy fordulós bajnokságot, melynek lebónyolítása lényegében megegyezett az akkor már  Európa- szerte ismert motocrossal. A szakág gyors fejlődését jellemzi, hogy cross versenyzőink már  1958-ban külföldön  is rajthoz álltak. Az erősen Budapest bázisú  motorsport vidéken is  fejlődésnek indult, hiszen a motocross művelésére viszonylag köny- nyen lehetett pályát építeni. Már 1960-ban megtört a fővárosi hegemónia, hiszen  Máté és Harangvölgyi mellett  a vidék is bajnoki címeket szerzett  a szabolcsi Nemes  és a vásárhelyi  Técsy Sándor személyében. Felejthetetlen  nagy versenyzők tették népszerűvé a motocrosst a nézők, sportrajongók tízerei számára, de az évtized  első felének  izgalmas párhar- cát a sokszoros bajnok  Máté Sándor  és a trónkövetelő  Técsy összecsapásai jelentették.  Király kategóriában 1965- ben megtört a jég, melyről a 66-ban kiadott "MHS Bajnokok" című könyv igy ír: Az év nagy eredménye a hódmezővásárhelyi Técsy Sándor nevéhez fűződik,aki megtörte az 1958 óta veretlen bajnok Máté Sándor (Újpesti Dózsa) győzelmi sorozatát. Ezzel együtt  mi sem  bizonyitjajobban  Máté  sportemberi  nagyságát  mint az, hogy a következő két évben képes volt visszaszerezni az elvesztett koronát. De már Técsy mögött is felnőtt az új közönség kedvenc, az év 250-es bajnoka, az ajkai Simon  Ferenc. A hihetetlen  fizikummal  és  akaraterővel  megáldott  fiút  az elsők között jelőlték  a crossvilágbajnokságra. A lengyelországi  bemutatkozáson  nem volt szerencsé je géphiba miatt, Moszkvában rendezett VB. futamon 18.helyezett, a németországi  Apoldában 17. lett és a Klagenfurtban tartott VB.futamban a 12. helyen fejezte be 1965-ben  világbajnoki szereplését.

A következő évtized Simon és Mohácsi Jenő meghatározó szerepével folytatódott, majd jelentkeztek a későbbi bajnokok, egy- egy kivételes tehetség,mint pl. Kiss László, Czuni László, Nátó János, Závodni István.1976-ra azonban a sportág átélte első nagy válságát, megszünt  az addig biztonságot nyújtó támogatási sruktúra,neves klubok szüntek meg és sok helyen szélnek eresztették a versenyzőket. A 70-es évek végére azonban feltünnek azok az új tehetségek,akik a következő évtized meghatározó szereplői  lesznek, Németh Kornél, Borka János,Halász László, Gyurászik és a többiek. A sportág kiheverte a nehézségeket, cégek  és vállalatok álltak a sportklubok mögé, jelentős támogatásokat biztosítva. A szakágnak első alkalommal áll az élére igazán hozzáértő sportember,az 77  és 78- évi 500-as motocross bajnok Kökényesi György személyében,aki nagy lendülettel építi a versenyrendszert és a válogatott csapatot. Szerencsés körülmény, hogy erre  az időszakra  esett egy jelentős interkontinentális versenysorozat megerősödése, a BBK, az un.Béke és Barátság Motocross Kupa,mely 7 ország részvételével bónyolódott. A számos világbajnokságot nyert CZ crossmotorok jelentős  szerepet bíztosítottak  a keleti tömb versenyzőinek  a VB.- ken  és sorozatban nyerték  is a versenyeket. A VB.menők csúcsformában tartásához és egy erős második vonal kialakításához szükség volt  egy olyan versenysorozatra, mely felért egy VB-találkozó szintjével. A háromszoros  világbajnok  Mojszejev ugyanúgy rajthoz állt itt, mint a bronzérmes Rangelov, ill. Khudjakov, vagy Kuntz. Volt  tehát  lehetőség  a nemzetközi szintű felzárkózásra. Ehhez még hozzá vehetjük, hogy erre  az időszakra esett  a két legjobb  magyar crossozó csúcsteljesítménye. Németh Kornél  és Gyurászik László képes volt arra, hogy méltó ellenfelei  legyenek  a nemzetközi  élvonal  elején  motorozó  csehszlovák  és szovjet  versenyzőknek. Időközben kialakult  a legfiatalabb  korosztályból egy tehetséges utánpótlás gárda  és 1982-ben kiírásra kerülhetett  a 125-ös géposztály bajnoksága is.

Beköszöntött a magyar motocross sport  egyik legsikeresebb korszaka. Az 1982-es BBK sorozaton Gyurászik megnyerte a német és szovjet, Németh Kornél a romániai versenyt. Későbbi VB. szereplésüket  ugyan nem kísérte különösebb szerencse, de a 84-es  BBK.-ra keményen felkészült a csapat  és lengyelországban fölényes kettős győzelmet arattak,  majd további futamgyőzelmekkel, nehéz küzdelmek árán megnyeri a magyar gárda a 84- évi csapatversenyt  és Németh Kornél diadalmaskodik egyéniben is. Sajnos, nemsokkal ezt követően a két kivételes crossbajnok visszavonul.Közben a 125-ös géposztályban  az évek során egy csendes kitartó versenyző gyűjti a bajnoki babérokat, a vásárhelyi Horváth Pál, összesen hetet.

Az évtized végén ismét két meghatározó, kivételes tehetség  tartja lázban  a szurkolókat, Kamrás Károly és Balogi Zoltán. Melletük feltűnt újabb tehetséges gárda ellenére sajnos ismét mélypont következik a szakág történetében. Belső vitáktól, marakodásoktól hangosak a depók, soha nem tapassztalt gyűlölködés osztja meg a versenyzőket, szakvezetőket. A sajtó csak a szakág botrányairól ir és végül a 90- es évek elején bekövetkezik a szakadás. A távozó kemény mag  az MMSz  keretein belöl  alakit szakágat  és beindítja az ún. amatör versenyrendszert. Az időközben történt politikai rendszerváltás  csak súlyosbítja a sport helyzetét, már azok a cégek is megszünnek, akik eddig némi hátteret jelenthettek a kluboknak. Igy nem maradt más lehetőség, minthogy  a versenyzők maguk, ill. családjuk vállalja fel a versenyzés anyagi terheit. Mégis, furcsa módon egy néhány kivételes motocross ünnepnek örvendhet  a hazai motorsport kedvelő publikum; a kaposvári  Surján RT. jóvoltából zsinórban négy világbajnoki futamra is sor kerül Cserénfán. Ennek ellenére a szakágban a romló folyamat nem áll meg, egyre több versenyző követi a távozókat, a MAMS-ban vészesen lecsökken a bajnoki és díjversenyek száma. A konfliktus az egykor sikeres szakágvezető körül csúcsosodik ki, aki 1995 őszén lemond. A szakág romokban hever, eladósodva, mindössze 17 klubbal és alig 50 licences versenyzővel  vág neki az  96-os szezonnak. Új szakágvezetőnek Czuczi Győzőt  választják meg, aki 1960-tól maga is crossozott néhány évig, majd később a Szakági Bizottságban ténykedett és valamennyi hazai  EB. és VB. futam technikai igazgatója volt.  Az  adósság állomány felszámolásával, stabil versenyrendszer kiépítésével  és az utánpótlás bázis  létrehozásával kezdi el a munkát és létre jön az, ami akkor a legfontosabb dolognak tünt: a szakágbelső békéje.

Ha lassan is, de a fejlödés  megindult, egyre több klub  vállalkozott  versenyrendezésre, rendben folyt a bajnokság. De ebben az időben  még egy veszteség érte a szakágat, itthon megszünt  az új  és a világban oly népszerű versenyforma, a supercross. Közben az élsportban ismét sikeres neveket ismerhetett meg a cross kedvelő közönség, többek között Grillmayer Gábor, Tóth Ádám, Soóky László, Iváfi Kornél, Hujber Péter mellett felragyogott egy új csillag: ifj. Németh Kornél neve. Ma  élversenyzőink már szinte minden jelentős kontinentális versenyen rajthoz állnak, EB.-n, Európa Kupán és nincs olyan év, hogy a magyar csapat ne állna ott a Motocross des National rajtjánál. Németh Kornél pedig sikeresen járja kivételes útját, megszerezte hazánk számára az első motocross EB. érmet és VB. pontokat. Az utánpótlásra fordított figyelem is meghozta első eredményeit, az alig 10 főt számláló gárda néhány év alatt több mint 80 főre emelkedett és kiváló szakemberek, edzők tevé- kenysége igazán kivételes tehetségeket hozott felszinre. Soha sem szünetelt az a törekvés, hogy a motocross sport megosztottsága megszünjön, és újra együtt meneteljen a gárda. Sok sikertelen egyeztetés, tágyalás után, évek multán mégis eljött az idő, amikor a motocrossozók  nagy családja egymásra talált.  2000.ápr. 30. -án létre jött az a verseny Kőszárhegyen, amely  az egyesülést jelentette és azóta is békében és zavartalanul működik az amatör gárda versenyrendszere, a III.osztályú bajnokság. Ma már  60 egyesület, 24 versenypálya, több, mint  400 aktív versenyző  bizonyítja a szakág életképességét és ad hitet ahoz,hogy eredményes jövő, számtalan jelentős siker előtt áll  a magyar motocross sport...
2001.10.15.  Czuczi


Képek:

Crossmotor a kezdeti időkből
Máté Sándor és Pannóniás csapata
Harangvölgyi tanár úr          
Nagy Gyula
Szabó II.László Mohácsi Jenő Técsy Sándor Simon Ferenc
Técsy Jawa-val, és Simon Dot-tal Németh Kornél és Gyurászik László Németh és Gyurászik: BBK.győzelem Kökényesi György szövetségi kapitány
Czuni László  Horváth Pál Kamrás Károly Balogi Zoltán
Horváth és Kamrás Amikor még voltak oldalkocsis futamok... Tóth Ádám Soóky László
Ivánfi Kornél Grillmayer Gábor  ifj.Németh Kornél a KTM VB. csapatában
free-style-ban világszám ifj.Czuni, junior EB ezüst Junior EB.négyes fogat:Czuni, Borka, Déczi, Lécz Rajt napjainkban
     
Van utánpótlás, virágzik a gyerekcross...