Szeged | Kiskunlacháza | Hódmezővásárhely | Hungaroring | Kóka | Pannonhalma | Bugyi | Kanizsa | Piliscsév | Kaposvár | Gyoma | Ny.apát | Gyál | Cserénfa | Nyáregyháza | Balatonszemes | Szekszárd | Miskolc | Ajka | Dunaújváros | Kolontár | Kőszárhegy

        


 Néhány mondatban a crosspályáról.

A krosszversenyeket megelőzően un. terepgyorsasági versenyek voltak rendezve a hegyen- völgyön motorozók számára. Ezek a pályák nem voltak különösebben kiépítve, a természet adta viszonyoknak megfelelően alakították ki a pálya nyomvonalát. Ennek örökébe lépve, -ma már bármilyen hihetetlennek is tünik- a crosspályák is hasoló módon lettek kijelőlve.Egy megfelelően dimbes-dombos, gödrös terület  a megfelelően kialakított nyomvonallal  máris versenyre alkalmas pályát eredményezett. A szinvonalas és komoly nehézségi fokkal kijelőlt pályákkal csak azok a szerencsések rendelkeztek, akik hegyoldalban,dombvidéken tudtak területre szert tenni. Épített pályával - ha jól emlékszem -én először Kiskunlacházán találkoztam, ahol a sík területen földgépekkel alakí-tották ki az akadályokat.
Hasonlóan szerények voltak a pályaberendezések is. Ma már szinte hihetetlen,de a pályák nem voltak kiszalagozva,a pálya szélét szinte a közönség sorfala jelentette.A rajtgép ismeretlen fogalom volt,általában mésszel festették fel a rajtvonalat és zászlóval raj-toltattak. Később megjelentek  a rajtsorompók, magam is elsők között szerkesztettem rajtgé pet  a szegedi pályán, ugy 1965 táján.
A locsolás, portalanitás sem volt különösebben szokásos, nem véletlen, hogy Kökényesi sike res könyve "Porban az igazság" címmel jelent meg. -Mégis nagy csaták, (gyakran nemzetközi) máig emlékezetes kiváló versenyzők jellemezték a kezdeteket,és hihetetlen tömeg, sokezres nézőközönség szurkolt rendszeresen a pályák mentén.
Persze a versenymotorok rohamos fejlődésével a versenyek szinvonala is emelkedett, egyre jobban  előtérbe lépett a szabványos, biztonságos versenypályák igénye. Minden országban  a FIM pályaszabályai szerint alakították ki a létesítményeket, annak beren-dezéseit.Ma már az egész világon egységesek és nagyon szigorúak az előirások,különösen mióta a természet és környezetvédelmi törvények is elsőszámú követelménnyé léptek elő a versenyrendezők és pálytulajdonosok számára.



Képek a 60- as évek elejéről, jelentéktelen vonal jelzi a rajtot.
A start pillanata zászló jelzés után.


Az óbudai pályán elrajtol a mezőny.
A pályabiztonsági témák nem voltak túl lényegesek.


A pályák igencsak egynyomosak voltak,
pályakarbantartás nincs és pályaszalagnak nyoma sincs, a pálya széle a nézőközönség!


Ha nem is volt szalag, védőzóna, a drukkertábor óriási volt, és szinte ünneplőbe őltöztek az emberek egy olyan nagy eseményre, mint egy motocross verseny!



 

 
MAMS motocross pályaszabályok röviden.
 
A pálya nem lehet 1750 m-nél rövidebb és 3000 m-nél hosszabb, szélessége egyetlen részen sem lehet 6 m-nél kevesebb és nem lehet osztott. Az út és a talaj fölött lévő esetleges akadály (felüljáró, reklámszerkezet) közötti szabad függőleges térnek legalább 3 m.-nek kell lennie. Kettős és hármas ugratókat tilos alkalmazni. Az ugratók közötti távolságnak legalább 30 m.-nek kell lennie. ( a két ugrató csúcsai között)
 
A pályán nem lehet mélyvizes szakasz, vízmosás, nem lehet túl sziklás,vagy köves, nem tartalmazhat nagy sebes-séget megengedő egyenes szakaszokat, továbbá nem tartalmazhat "mosódeszka" akadályt.A pályán vasból, kőből vagy betonból épített akadályok vagy részletek nem lehetnek, ill. azokat megbízhatóan és tartósan főddel kell ta-karni. A pályának olyan jellegűnek kell lennie, hogy az elérhető átlagsebesség ne haladja meg az 55 km/h-t.
 
A pálya mindkét oldalán legalább 1 méter szélességű semleges biztonsági zónát kell kijelölni a versenyzők és a közönség biztonsága érdekében.  Ezt a zónát kettős lezárással kell körülhatárolni, egyik oldalon a pálya, másik oldalon a közönség felől. A lezárás természetes akadály is lehet.  A nézők elől elzárt területet táblákkal is jelölni kell. 

Azoknak a géposztályoknak a versenyein, ahol 12 év alatti korosztály vehet részt, a pálya max. hossza 1200 m. lehet,  és egy adott pontról az egész területnek láthatónak kell lennie. Életkornak megfelelően kíméletes akadályokkal szabad csak nehezíteni. Még fokozottabb ez az igény az 50 ccm-es géposztály esetében. A pálya hossza max.1000,min.500 m. és csak akkor jelölhető ki az eredeti pálya nyomvonalán,  ha a pálya állapota erre a nagy kategóriák futama után is alkalmas.

 A versenypályát megfelelő jól látható kapukkal és egyértelmű jelölésekkel kell ellátni. A biztonsági övezet jelzőkarói nem lehetnek magasabbak 500 mm.-nél törékeny fából, vagy műanyagból készüljenek.

A pálya szélességének a rajtvonalnál elegendőnek kell lennie a pályalicencben meghatározott számú versenyző egy sorból való elrajtolásához, mely min. 30 fő. A rajtnál minden motorkerékpárnak 1 m szélességű helyet kell biztosítani. Rajtgép alkalmazása kötelező. A berendezés a rajtvonalon helyezkedik el, működéskor a talajba süllyed, vagy ledől. Működtetés kézi, vagy távvezérlésű. A rajtelőkészítőnek szintén a versenyzők létszámának megfelelő befogadó képességűnek kell lennie, körül határolva, ki és bejárattal, órával ellátva.

A rajtegyenesnek biztonsági okokból min.85 méter, max.125 méter hosszúságúnak kell lennie.

A rajtpályán semmiféle akadály, /ugrató, gödör, stb./ nem lehet és az első fordulóig teljes szélességében egyenlő esélyt kell biztosítania mindegyik versenyzőnek.

A versenypálya lehetőleg cél előtti szakaszán, ahol a veszélytelen kiállás biztosított, egy lezárt, körülhatárolt, de a versenypálya felöl nyitott szerelődepót kell létesíteni, melynek pályafelőli oldala  legalább 25 m. hosszban alkalmas a jelzést adó csapattagok munkájához.

A szerelő depóban csak a nevező egyesületek által bejelentett és megkülönböztetett jelzéssel ellátott szerelők tartózkodhatnak. Gépjavítást a futamok alatt bejelentett szerelők igénybevételével is csak a szerelődepóban lehet végezni. A szerelődepó ellenőrzésére beosztott sportbíró az itt észlelt szabálytalanságokat írásban köteles jelenteni ill. megakadályozni. A futamok alatt a géptárolóba /depó/ a versenyzőnek bemenni tilos, ha a versenyző ezt megteszi, úgy kizárják a futamból. -A szerelődepó jelzése egy 40 x 50 cm-es tábla, középen franciakulcs ábrájával. A versenyzőhöz tartozó csapattagok csak  a külső depóból  adhatnak  utasítási  jelzéseket  és információkat  a versenyzők részére. A pálya más részén tilos, mert ez külső, idegen segítségnek minősül és a versenyző kizárásával járhat.


Pálya elemek a FIM Annuerból:






 Képek pályaelemekről:



Negyven állásos, hátra csapódó szabványos rajtgép
A rajtegyenesben semmiféle akadály nem lehet, hossza  85 -125 m.


A "mosódeszka" akadály pár éve még lehetett, ma már azoban tilos.
A pálya jelölő szalag magassága 50 cm, a nézők elől elzárt területet 1 m-es karókkal,szalaggal,kerítéssel kell határolni
                                             

czuczigy@vnet.hu